Néha egyszerűen azt kívánjuk, hogy életünk egy-egy jelentős pillanatát valaki megörökítse. Ne csak az elménkben éljen, de felbukkanjon akkor is, amikor tíz év múlva visszatekerjük galériánkat, vagy fellapozzuk a fényképalbumot. Különösen igaz ez akkor, amikor kirittyentve bulizzuk át az éjszakát a legközelebbi emberkéinkkel, s az esemény után várjuk a spontán, táncolós fotókat és az utánozhatatlan csoportképeket. De hogyan is fest ez az egész a lencse túloldaláról? Mit él át a fotográfus, míg mi felszántjuk a táncparkettet? A báli képek megalkotásáról Schnelczer Zoltánt, füleki fényképészt faggattam.
Miben különbözik a báli fotózás az összes többitől?
Minden rendezvénynek megvannak a sajátosságai, egy-egy eseményt másfajta belső szűrőn szemlélek, amelyeket képeken mesélek el. Sokszor jó kilépni a hétköznapok mókuskerekéből, ennek pedig jó apropója lehet a bál. Ilyenkor én is picit szórakozva dolgozom. Miközben hallom a zenét, kattan a gép: itt elcsíptem egy forgást, amott meg egy ölelést.
Mire figyelsz oda, ha egy ilyen rendezvényen dolgozol? Milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani?
Az előnytelen fotókat természetesen kiszűröm, odafigyelek, hogy mindenkiről készüljön felvétel. A túl sok fotó lapozgatása is unalmas lehet, ezért a darabszámot is jócskán korlátozom.
Mennyire sűrű egy fotós farsangja?
Ez az időszak igencsak intenzív a fényképészeknek, ezeken a szombatokon párhuzamosan több bál is fut. Sok esetben visszatérő fotós vagyok egyes helyeken.
Milyenek az ideális körülmények a fényképész számára, ha bálról van szó? Hogyan tudod a képekkel átadni az esemény légkörét?
Az oldott hangulat, a barátias légkör az alapja a jó báloknak. Ha ezek megvannak, már félsiker. A többi a fényképészen múlik. Rengeteg képet készítek az este alatt. A báloknak is van egy menete. Mindig a feldíszített teremmel kezdem, aztán jön a nyitótánc, páros fotózások, asztalok fotózása, elcsípett pillanatok. Ezeknek a metszete adja meg a rendezvény hangulatát.
Fontos a fotófal?
Nagyon népszerű része a bálnak, mert kiemeli a fotózkodó csapatokat, a csinos párokat. Ez általában egy külön teremben kap helyet, így amíg zajlik a tánc a parketten, itt bármikor lehet fényképeket készíteni az este során.
Mennyire vagy a „pózolós képek” híve? Inkább a rögtönzött mozdulatokat vagy a megkomponált csoportképeket fotózod szívesebben?
Mindkettőt praktizálom. Szeretek észrevétlen maradni, mert csak ekkor van szerencsém elkapni őszinte pillanatokat. A beállított fotó pozitívuma lehet, hogy segítek minél előnyösebb pózt kihozni az adott szituációból.
Ha már bálról, estélyi ruhákról és öltönyökről van szó, melyik színkombináció mutat a legjobban?
Nem tudnám pontosan megmondani. Szerintem bármelyik színkombó jót mutathat, viszont minden évben érezhető az aktuális trend. Színek szempontjából is megállapítható, mi jött éppen divatba. Sokszor a piros vagy a zöld dominál.
Kevered a munkát a szórakozással? Meddig ideális egy bálon maradni fotósként?
Nem jellemző, általában maradok a kamera mögött. Mivel a tombolahúzás elmaradhatatlan része a programnak, azt mindenképp megvárom. Ezután még egy zenei blokk, s aztán egy óra környékén leteszem a lantot.
Járnak még az emberek fényképeket nyomtatni, vagy már elég az Instagram és a Facebook, hogy kiéljék fotógyűjtögetésüket?
A szociális platformoknak köszönhetően a papírkép iránti kereslet egy ideje csökkenőben van. Ez a tendencia megmutatkozik a báli fotózások alkalmával is, viszont van olyan lehetőség, hogy a helyszínen nyomtatom ki az adott képeket. Ez egy nagyon közkedvelt formája az emlékek összegyűjtésének.
fotó: Schnelczer Zoltán archívuma